Sziasztok. The Southern Society. A Burn Well nótát hallgatva, rögtön szembe tűnik, hogy az ős rock zene alap hangszereivel hoztok valami hihetetlen ütős muzsikát. Gibson SG, Fender gitárok. A „színpadkép" tökéletes. Jól látom ezt?
Dorogi Sándor (bass): A látszat néha csal. Bár alapjában véve „klasszikus" hangszerekről van szó, mégis a mi hangszereinkről órákon át lehetne beszélni, a különböző modifikációkról, stb... Tolnai Endre (gitár): Ahogy Doki is mondja, az alapok klasszikusak, de egy kicsit meg vannak buherálva. A Telecasterem például főleg formájában, egyezik meg a klasszikus modellel, ugyanis 2 humbucker van benne, nincs pickguard és a finish, valamint a hangzása is inkább a Les Paul felé húz. Ezek persze gyári modifikációk, de Tibi és Doki hangszerei utólag is igencsak meg lettek bütykölve. Szloboda Tibor (gitár/ének): Ja, felturbózott classic-cucc... Az SG egyébként nem igazi Gibson, valamelyik előző gazdája „vésette" rá a nevet. Gyanúnk szerint egy ősi Ibanez SG lehet. Bár az utóbbi időben még ebben is kételkedek. A legvalószínűbb, hogy Medgyesinél „összepakolt" hangszerről van szó, legalábbis eddig tudtam visszakövetni az eredetét. A kilencvenes évek közepén hajózott be hozzánk, a Pannon por-tengerre. Mellesleg nagy kedvencem. Egy eredetiért sem adnám. Pláne, hogy az általam beépített hátsó humbucker egy Seymour Duncan SH-13 Dimebucker, ami letépi a fejedet és utána még egy kicsit flipperezik vele... Viszont az első vintage „szappantartónak" is állat jelszintje és baromi jó hangja van. Remek kombináció. Az egyetlen mínusz, amit orvosolni kellene az, hogy a Bigsby rendszerű vibrato karja hiányzik. Itt komoly gondban vagyok, hogy az egészet cseréljem ki vagy csak egy kart szerezzek hozzá. Mivel Szerbiában, gitár alkatrészekben komoly hiány van, és nem tudom ellenőrizni az „elméleteimet", ezért egy kicsit még várat magára a megoldás.
Doki: Sikeres bandává fejlődni, kiadott albumokkal.
Tibor: A világbéke és Wimbledon... vagy a Wembley? Az, ahol a sört és nem a tejszínes epret nyomatják... Ja, és legyőzni Chuck Norris-t.
Mikor az ember azt gondolja, hogy valami ennél jobb már nem lehet… látott és hallott már mindent, amit látni és hallani érdemes. Én is így voltam, mielőtt meghallgattam a szabadkai illetőségű The Southern Society első videoklipjét. Bár a zenekar gitárosával már pár hónapja levelezésben voltam, bevallom, semmit sem tudtam a zenekarról. De ezután a 8(!) perc gyönyör után muszáj volt jobban utánanéznem a bandának. Szloboda Tibor gitáros-énekessel beszélgettünk.
A szabadkai illetőségű, The Southern Society nevezetű, metál/progressive/southern stílusban otthonos zenekarról már többször értekeztünk a Képes Ifi oldalain, meg is szólaltattuk őket stb., de ha már „a teljesség igényével” íródik ez a sorozat, itt a helyük nekik is!
INTRO
Tibor: Pandora szelencéje. Hangok. Fenyegetés. Sikoly. Felnyitották A tiltott emlékek déli könyvét (The Southern Book of Forbidden Memories – az album majdani hivatalos címe) . Kezdődhet a szórakozás!... (nevet)
-Hogyan talál egymásra a négy muzsikus, hogyan kezd építkezni, hogy a végén megszülessen a Dal? Van-e harmónia? Vagy diszharmónia? Vagy a kettő ugyanaz?
(Dalírás közben a zenészek között, nem a dalban.)
Serbian-metal.org album review
Visok i poprilično uverljiv Tiborov vokal, kao i tehnički i idejno sasvim lepo realizovana svirka, glavni su aduti Subotičana.
page: 1 , 2